Ugrás a tartalomra
Infopatika

SBC, AAC, aptX, LDAC, LC3: mit csinál a Bluetooth a zenéddel?

Miért tömörít újra a Bluetooth akkor is, ha veszteségmentes fájlt hallgatsz, mi a különbség a kodekek között, és mit hoz az LE Audio, az LC3 és az Auracast.

Infopatika szerkesztőség

Hiába tölt le valaki gondosan veszteségmentes FLAC-fájlokat, ha vezeték nélküli fejhallgatón hallgatja őket, a hang útközben szinte biztosan újra tömörítve lesz. Ez nem a telefon vagy a fejhallgató hibája, hanem a Bluetooth működéséből fakad. Hogy mennyit veszít közben a zene, és ezt mennyire lehet hallani, az a kodekeken múlik.

Miért kell újratömöríteni?

A Bluetooth rádiós kapcsolat sávszélessége korlátozott, és egy zsúfolt villamoson, ahol harminc másik eszköz is ugyanazon a 2,4 GHz-es sávon kommunikál, ráadásul ingadozó is. A CD-minőségű, tömörítetlen sztereó hanghoz másodpercenként több mint 1400 kilobit kell; ezt a klasszikus Bluetooth-hangátvitel megbízhatóan nem tudja biztosítani. Ezért a telefon a zenét dekódolja, majd egy Bluetooth-kodekkel újra kódolja, a fejhallgató pedig visszaalakítja hanggá.

A klasszikus Bluetooth-zenehallgatást az A2DP profil írja le. Ennek kötelező eleme az SBC kodek: minden A2DP-képes eszköznek ismernie kell, így bármely telefon bármely fejhallgatóval tud zenét küldeni. A többi kodek opcionális: csak akkor használható, ha mindkét eszköz támogatja. Ha a telefon ismeri az LDAC-ot, de a fejhallgató nem, a kapcsolat egy közös, rendszerint egyszerűbb kodekre áll vissza.

A kodekek röviden

SBC – a közös nevező

Az SBC (Low Complexity Subband Codec) kifejezetten kis számítási igényre tervezett, ezért régi és olcsó eszközökön is fut. Rossz híre jobbára abból ered, hogy sok eszköz kíméletes, alacsony beállítással használja. Jó kapcsolat és magasabb bitráta mellett a legtöbb hallgató számára meglepően tisztességesen szól.

AAC – az Apple-eszközök kedvence

Az AAC ugyanaz a kodekcsalád, amelyről a hangformátumokról szóló cikkünk is ír. Bluetooth-on főleg Apple-eszközök és sok mai fejhallgató használja. Minősége jó, de a kódolás számításigényes, így a végeredmény erősen függ attól, mennyire jó kódoló fut a küldő eszközön.

aptX és aptX HD

Az aptX a Qualcomm kodekcsaládja. Az alap aptX 16 bites, 44,1 kHz-es hangnál 352 kbit/s-mal dolgozik, az aptX HD 24 bites, 48 kHz-es hanggal, 576 kbit/s-os bitrátával. A „HD” jelző ellenére mindkettő veszteséges. A család újabb tagjai (például az aptX Adaptive) a rádiós környezethez igazítják a bitrátát, és kisebb késleltetésre is törekednek.

LDAC

Az LDAC a Sony fejlesztése. A Sony leírása szerint legnagyobb, 990 kbit/s-os bitrátáján a Bluetooth-on a szokásos alapbeállításnál nagyjából háromszor több adatot visz át, és ezen a fokozaton teljesíti a „Hi-Res Audio Wireless” logó követelményeit. „Best effort” üzemmódban a kapcsolat minőségétől függően 330, 660 és 990 kbit/s között vált. A Sony az LDAC forráskódját az Android nyílt forráskódú projektjébe (AOSP) is beadta, ezért sok androidos telefon ismeri. Fontos tudni: az LDAC is veszteséges, és az alacsonyabb fokozatokon a minősége a többi kodekéhez közelít.

LC3 és az LE Audio

Az LC3 az új generációs Bluetooth-hang, az LE Audio kodekje. A Bluetooth SIG 2022. július 12-én jelentette be, hogy az LE Audio specifikációi elkészültek. A Bluetooth SIG oldalán idézett Fraunhofer-mérések szerint az LC3 hallgatási tesztekben jobb minőséget adott, mint a klasszikus SBC, még feleakkora bitrátán is. Ennek a gyakorlatban főleg az üzemidő és a stabilitás látja hasznát.

Az LE Audio nem csak egy új kodek. Része a több független hangfolyam egyidejű átvitele (ez a vezeték nélküli fülhallgatópároknál előnyös), a hallókészülékek támogatása, és az Auracast nevű műsorszórás, amellyel egy forrás akárhány fejhallgatónak sugározhat egyszerre. Ez utóbbi például repülőtéri bemondásoknál, tornatermi tévéknél vagy közös zenehallgatásnál lehet hasznos. Az LE Audio és az Auracast előnyei csak akkor élnek, ha a telefon, a fejhallgató és az operációs rendszer is támogatja őket; részletes, naprakész leírás a Bluetooth SIG LE Audio oldalán található.

Hallható-e a különbség?

A becsületes válasz: attól függ. Néhány tényező, ami többet számít a kodek nevénél:

  • A kapcsolat minősége. Ha a telefon a farmerzsebben van, a test pedig útban áll a jel előtt, a kodek alacsonyabb fokozatra válthat. A legjobb kodek is annyit ér, amennyit a rádiós környezet enged.
  • A fejhallgató maga. A hangszóró, a ház és az illeszkedés hatása sokszorosa a kodekek közti különbségnek. Erről a fejhallgató-adatlapok értelmezéséről szóló cikkünk szól.
  • A környezeti zaj. Buszon, utcán a finom különbségek elvesznek; ott a zárás és a zajszűrés a döntő.
  • A forrás. Egy 128 kbit/s-os streamből egyetlen kodek sem varázsol hi-res hangot.

Aki kíváncsi, maga is kipróbálhatja: sok androidos telefon fejlesztői beállításai között kiválasztható a Bluetooth-kodek, így ugyanazt a dalt egymás után meghallgathatja SBC-vel és a fejhallgató által támogatott jobb kodekkel. A legtöbben meglepődnek, milyen kicsi a különbség – vagy épp azon, hogy az ő fülük kifejezetten érzékeny rá.

Késleltetés: amikor a kép és a hang elcsúszik

A tömörítésnek és a rádiós átvitelnek ideje van, ezért a Bluetooth-fejhallgatóban a hang kis késéssel szólal meg. Zenehallgatásnál ez lényegtelen, videónál viszont zavaró lehet, ha a szájmozgás és a beszéd nincs szinkronban. A legtöbb videólejátszó és operációs rendszer ezt automatikusan kompenzálja. Játékoknál, ahol a késés nem kompenzálható, a kis késleltetésre tervezett kodekek vagy a vezetékes fejhallgató jelenthet megoldást.

És ha mégis vezeték?

A Bluetooth kényelmes, de nem az egyetlen út. Vezetékes fejhallgatónál nincs újratömörítés, nincs párosítás, nincs lemerülő akkumulátor a fülön, és a késleltetés gyakorlatilag nulla. Sok mai telefonból hiányzik a 3,5 mm-es csatlakozó; ilyenkor egy USB-C-s fejhallgató-átalakító segít, amelyben saját kis digitális-analóg átalakító (DAC) és erősítő van. Ezek minősége és kimeneti teljesítménye típusonként eltér, ezért nagy impedanciájú fejhallgatóhoz érdemes utánanézni, mennyi feszültséget tudnak leadni.

A vezetékes kapcsolatnak a hallásvédelem szempontjából is van egy apró hátránya: a telefon kevésbé pontosan tudja becsülni a hangterhelést, mert nem ismeri a csatlakoztatott fejhallgató érzékenységét. Erről a biztonságos hangerőről szóló cikkünk ír bővebben.

Mit érdemes megnézni vásárlás előtt?

  • Mely kodekeket támogatja a fejhallgató, és ugyanezeket ismeri-e a telefonod? A közös halmaz számít, nem a hosszabb lista.
  • Támogatja-e az LE Audiót, ha hosszabb távra vásárolsz? Az új eszközök között ez egyre gyakoribb.
  • Cserélhető-e az akkumulátor, vagy javítható-e a készülék? Az uniós akkumulátorrendelet 2027-től a hordozható elemek cserélhetőségét általános szabályként írja elő, a részletekre és a kivételekre azonban érdemes odafigyelni.
  • Van-e vezetékes bemenete? Egy lemerült Bluetooth-fejhallgató így is használható marad.

A fogalmak – kodek, bitráta, késleltetés, A2DP – röviden a Lexikonban is megtalálhatók.