 |
A
MobilMánia 2005 márciusi számában található cikk |
Diva Gem
A készülék masszív konstrukciója, amely egyben jelenti a felhasznált
anyagok statikai szilárdságát és a sérülékeny elemek, mint például
a kijelző, minél kevésbé kritikus elhelyezését, ideálissá teszik
a fiatalabb korosztály számára. Talán ennek tudható be az is,
hogy a kezelőszervek anyaga, kialakítása szintén nem kapott túl
nagy tervezést, de ha mindent egybevetve vizsgálunk, talán pont
erre volt szükség.
A lejátszó a belső tudásával sem tagadja meg önmagát, az alapszintű
szolgáltatásoknál kicsit nagyobb tudást mondhat magáénak. Ebből
az irányból nézve talán meglepő is Bluetooth-támogatottsága. Ugyebár
ezt nem kell részletesebben tárgyalnunk, mit is jelent. Egészen
pontosan a fájl-transzfer (küldés-fogadás) változatot kezeli,
igaz kissé lassú háttérrel büszkélkedhet. Saját mérésünk szerint
4770 kbyte méretű anyag körülbelül 12 perc alatt ment át, ami
- ha osztunk-szorzunk (=kbps) - igen gyenge. De legalább működik.
Külső (SD/MMC) és belső memóriát kezel, persze egyszerre csak
az egyiket. A kártyafogadó pozitívuma, hogy külön résben kapott
helyet a cserélhető akkumulátor alatt, hozzáféréskor a kaszni
egy részét le kell pattintanunk, így véd a por- és egyéb szennyeződésektől.
Az USB-port saját kialakítású a készüléken, így jobb, ha nem veszítjük
el a kábeleket. Tölteni saját USB-s konnektoros töltőjével vagy
USB 2.0-s kábelével tudjuk. A direktorihoz, azonban csak kikapcsolt
állapotban férünk hozzá. A mellékelt szoftver semmi extrát nem
tartalmaz, de a gyári csomag igen: USB(készülék felöli)-jac/dupla
RCA átjátszó kábelt.
Hallgatásra közepes jel/zaj érték, de nem túl erős leadott jel.
A gyári EQ beállítások pedig elég fakón szólnak.
Az
oldal tartalma az Infopatika Bt. engedélyével, és a forrás
megjelölésével használható fel. |